Reményi József Tamás(szerk.): Merre tovább, Magyarország?

Leírás / Fülszöveg

Reményi József Tamás(szerk.): Merre tovább, Magyarország?

„Azt nem állítjuk ugyan, hogy az 1873-as válságot a politikusok oldották meg, de azt igen, hogy döntéseiknek, a kormányhatalomért, a gazdaságpolitika meghatározásáért folytatott küzdelmeiknek volt szerepük az államháztartás összeomlásának elhárításában."
Schlett István

„Sokan húzódnak vissza a mártírtudatba, az ártatlanul szenvedő nemes lelkű ember szerepébe, akinek a szenvedés jutott osztályrészül. Hajdanában a mártíromság vállalása egy új világot építő bátor tiltakozás volt a rossz és bűnös világ ellen. Ma a világ elől menekülő ember szerepe ez, azé, aki valamiféle glóriával akarja kárpótolni magát a kudarcokért."
Hankiss Elemér

„Ha egy verbális reformhullámon nyargaló reformer - szinte kivétel nélkül állami pozícióban vagy állami megbízást remélve - azt hiszi magáról hogy ő a ; társadalomért, annak jobbulásáért az állam (...) ellen küzd - nos, ez tévedés." Gombár Csaba

„Milyen hitelessége lehet annak a miniszterelnöknek, pénzügyminiszternek, gazdasági miniszternek, akik voluntarista gazdaságpolitikát folytattak, hozzájárultak a gazdasági tények eltitkolásához, nem készítették elő a reformokat, és most a reformok élére állnak?"
Lengyel László

„A játékszabályokat erőből és érdeküknek megfelelően állandóan újra akarják írni, újabb és újabb rendszerváltásokat hirdetnek meg (míg csak elő nem áll az egyetlen 'igaz és jó rendszer', az ő rendszerük természetesen)."
Szilágyi Ákos

„A reformok bevezetésénél tehát két alapvető hibát lehet elkövetni: ha tárgyalunk, vagy ha nem tárgyalunk. Ahogy az egyszeri őrmester mondta a közlegénynek: »ha sapka van a fejeden, az a baj, ha meg nincs rajta, az a baj«."
Bozóki András

„Azok a rétegek, amelyek társadalmi helyzetüknél fogva a leginkább érdekeltek lehetnének a változásokban, különböző, a reformok tartalmától teljesen független és racionálisan kevéssé kezelhető ok miatt végletesen megosztottak. A reformellenességben testet öltő kormányellenesség esetében egyelőre esély sem látszik a racionális párbeszédre."
Vásárhelyi Mária

„ Finnország az ún. életminőségi index szerint, amely a jövedelmek mellett az iskolázottságot és a halandósági viszonyokat is figyelembe veszi, 2000-ben a 10., az egy főre jutó könyvek és újságok száma alapján 6., innovációs potenciálja alapján 4., az általános versenyképesség szempontjából pedig 2. volt a világ csaknem 200 független állama közül. Ugyanezen rangsorokban Magyarország általában a skála 30. és 40. helye között volt található"
Romsics Ignác

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI