Kezdőlap » Növényvilág és kertészet » D. G. Hessayon: Virágágyi dísznövények
D. G. Hessayon: Virágágyi dísznövények
(Kertszakértő)
Általában azt hisszük, hogy tudjuk, mik is azok a virágágyi növények. Igazából azonban senki sem tudnak olyan definíciót adni, amivel mindenki egyetértene. Az a meghatározás, hogy "egynyári virágok, amelyeket tavaszi vagy nyári kompozíciók kialakítására ültetünk ki", túlságosan szűk, az pedig, hogy "olyan növények, amelyek az évnek csak egy rövid szakaszában díszítik a kertet", túl tág megfogalmazás.
A virágágyi növényeknek négy fő jellegzetességük van. Mindenekelőtt e növényeket többnyire nem majdani kiültetési helyükön neveljük fel - a fagyérzékenyeket üvegházban, a fagytűrőket szabadföldi szaporítóágyakban. Másodszor, a virágágyi növényeket díszítőértékükért termesztjük, nem pedig fogyasztási célból, így a közönséges zöldségfélék nem tartoznak ebbe a csoportba. Harmadszor, az intenzív növekedés fázisában ültetjük ki őket, nincsenek nyugalmi állapotban levő kitartó szerveik. Végül, ezeket a növényeket mindössze néhány hétre vagy hónapra, nem pedig évekre helyezzük a virágágyakba.
A fentieket összegezve kaphatjuk meg a legelfogadhatóbb definíciót. Eszerint a virágágyi növények olyan növények, amelyeket többnyire leveles állapotban ültetünk ki végleges helyükre, a kertbe vagy a növénytartóba, s ott korlátozott ideig díszlenek. E meghatározás azonban a felhasználásukat írja le, a jellegüket kevésbé. A lakásban tartott muskátli virágos szobanövény, de mihelyt kiültetjük, virágágyi növény lesz belőle. Az erika vegyes bordeágyban, bokrok közt vagy sövényként félcserje, de novembertől márciusig, növénytartókban kihelyezve virágágyi növény.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek